Zságot András

 

Óda a bűnhöz

 

Babits Mihály Óda a bűnhöz

Című versének ihletettségében írok.

 

Jó verseket írt Babits Mihály,

Nemhiába tartják őt jó költőnek.

 

Ahogy megelégedtem harmincnégy

Évesen,

Úgy menekültem a bűntől

Harmincöt évesen.

 

Babits, neki könnyű, Pesten

Minden más, s nagy ember

Mondhatja, a piros majdnem

Olyan,

Mint a kék,

S a fekete majdnem olyan,

Mint a kék.

 

Bár igaz, az állatok például

Rosszabbak, mint az emberek,

Szegény Bütyök kutyánk,

Mindig kiszökött az utcára,

Ezért halnak gyorsan a kutyusok,

Ezért élnek általában sokáig

A pápák.

 

Mert az indiánok lemészárlása

Mellé tíz jócselekedetet fűzök,

De tán húszat,

Míg újfent jön egy rossz, s

Utána megint harminc vagy negyven

Jó.

 

A rossz nem nyer, a rossz elkárhozik,

Nem alapítható milliós vallás

A rosszra.

 

Jó, ne imádkozz a rosszhoz,

Mert másnapra fájni fog a fejed,

Ahogy zokogtam én is akkor.

 

S ha a világ összefog,

Akkor is maradjunk jók?

 

A példa csak látszólag a rossz.

 

Hidd!

 

Milyen nagy boldogság leírni

Azt,

Telihold mosolyog,

Csak néha ránk vigyorog

A zsarnok, a Gőg, az Ármány,

De akkor is.

 

Higyj!

 

A telihold mosolyog,

Én boldogodom,

Mert kétszáz év múlva

Olvasom majd albánul,

Kétszáz éve írt versemet,

Egy gyűjteményben.

 

Milyen szép ez a kép!

 

Örök.

 

Oldal: Óda a bűnhöz
Zságot András: Babits-versek ihletettségében - © 2008 - 2024 - babitsvers.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat